|
♥☻☺Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek. Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak. Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak. Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek.☺☻♥
○◘"És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után. Azt sem tudtam, hogy várok rád, de mire eljött a csütörtök éjjel, már megértettem. És te is tudtad."○◘ | |
|
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni
magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és
kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal
inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú,
emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.
| |
|
|
|
A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom, légy fülig szerelmes; olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza! Hogy találhatsz rá? Hagyjd az eszed! Hallgass a szívedre!... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod! Ha nem próbálod meg, nem is éltél... Légy nyitott, ki tudja... becsaphat a villám
Akkor érzed igazán, hogy valakit elvesztettél, ha tudod, hogy már sosem kapod vissza.
Mindig nehéz szembenézni a vélelmeiddel, de sokkal nehezebb visszanézni és bánni azt, hogy nem néztél velük szembe!
Ne sétálj előttem, hisz nem foglak követni téged. Ne sétálj mögöttem, én nem foglak vezetni. Csak sétálj mellettem és légy a barátom! :)
'Ha könnycsepp lennél a szememben, sohasem sírnék, nehogy elveszítselek'
Ha szeretsz valakit, a nevét egy körbe írd és Ne egy szívbe, mert a szív összetörhet, de a kör gurul tovább
Figyelte a lányt mialatt lemosta a sminkjét & közben elcsodálkozott azon, hogy egyáltalán miért is sminkelte ki magát .. ?
Ha nem tudsz nélkülem élni, akkor miért nem vagy már halott?
Ha kapsz egy esélyt, ragadd meg és hagyd, hogy ez talán megváltoztassa az életed. Senki nem mondta, hogy ez könnyű lesz, de annyit ígérhetek, hogy megéri :)
A szerelem jó, mikor veled van, és rossz, amikor elhagy
Néhány csajnak a hét minden napján más pasija van, nekem csak egy - de örökké :)
Miért nem hagyod hogy azt tegyem, amit akarok? Csak önmagam akarok lenni! Nem értem, miért akarsz lejáratni Úgy élem az életem, ahogyan én akarom!
A szerelem olyan, mint a hullámvasút; először félsz felülni rá, de mikor vége, azt kiáltod: menjünk még egyszer :D
Ha az érzékelés ajtai megtisztulnának, a dolgokat úgy látnánk, amilyenek valójában: végtelennek
Egy éjjel a Hold így szólt hozzám: "Ha mindig csak sírsz miatta, akkor miért nem hagyod el?" Megálltam egy pillanatra, majd a Holdra néztem & azt mondtam: "Te elhagynád valaha a saját eged?"
Látsz dolgokat és azt kérdezed: 'miért?' De én olyan dolgokról álmodom amik sosem léteztek és azt kérdem: 'miért ne?'
Senki sem tökéletes, de én olyan közel állok hozzá, amennyire csak lehet!
Jobb megbánni valamit, amit megtettél, mint megbánni azt, amit nem tettél meg .. !
| |
|
|
|
"A szerelem olyan, mint a kábítószer. Először eufóriába esel, és
teljesen átadod magad az érzésnek. Aztán másnap többet akarsz. Még nem
váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz
maradni a helyzetnek. Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három
órára elfelejtheted. De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé
válsz. Ekkor már három óráig gondolsz rá, és csak két percre tudod
elfelejteni. Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a
drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és
megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, te is bármit hajlandó volnál
megtenni a szerelmedért."
| |
|
S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyé ragasztani. Az életben is ennyi a tanulság. Ha egy ember egyszer bizalommal, feltétlen érzésekkel közeledett valakihez, s érzéseit megsértették, "szívét összetörték", soha többé nem tud igazi bizalmat, feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt. Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag. Képtelen arra, hogy elfeledjen egy sértést, mellyel lelkét vagy érzéseit illették. S bármiféle baráti vagy szerelmi találkozást hoz is még számára az élet, gyanakvó marad, minden kapcsolat torz és gonosz játékalkalom lesz számára, örökké bosszút akar. Ilyen az ember. Vigyázz, ha ilyen megsértett szívűekkel állasz szemközt: nem tudod őket megengesztelni. S nincs az a türelem, bölcsesség, nagylelkűség, szenvedély, mely az ilyen csalódott szíveket nyugtatni tudja. | |
|
|